Nő az anyaság mögött

Emlékszem, mikor első alkalommal álltunk a ct várójában. Megvolt a vizsgálat, amire el sem akartam jönni. Úgyis minden rendben van. Csak időhúzás az egész. Mehetnénk már haza. Volt ott egy kisfiú,  5 év körüli talán. Mozgása és beszéde is arra utalt, hogy beteg. Kiborult már a várakozástól, tombolt. Anyukája csitítgatta, látszott, hogy nem először járnak… Tovább »

Azt mondják, igazi, mély fájdalom kell ahhoz, hogy igazán közel kerülj Istenhez. Én éreztem őt nagyon közel. Szinte magamban. Mintha belém bújt volna és úgy támasztotta volna meg a lábaimat. Megtartott. Nem hagyott összeomolni. Hogy ő volt-e? Más nem lehetett. Minden halandó vigasza, ereje az enyém volt már. De van, amikor ez kevés.  A mi… Tovább »

A játszóterünkön van egy piros csúszda. Sokan használják nap mint nap. A kicsik csúsznak rajta, homokkal szórják tele, a nagyobbak különféle szerepjáték eszközeként tekintenek rá. A minap sajnos a csúszda elfáradt. Jókora törés jelezte napokon át, hogy nincs kedve tovább játszani. Szomorú látvány volt, mert továbbra is ott volt a hancúrozó gyerekek között, mégsem vett… Tovább »